Mallorcai nyúl (még múlt hét volt, most érek rá elmesélni)

Régen akarnék már venni valami cserépedényt, leginkább tazsint, mert csodákat lehet abban. Egyszer ettem Marokkóban rendeset, háznál, parázsba ásták az edényt, valami csirkét készítettek benne, aszalt gyümölcsökkel, datolyával.

A Corában beleakadtam egy erdélyi (székely) fazekas káposztafőző cserépedényébe, kétezer volt csak, megvettem. Befőztem répával, sütőben, ahogy kell. Áztattam is.

Kitaláltam, hogy nyulat lenne jó. Elsőre a babos nyulat céloztam: egyszer ettem Lojzinál Villányban, jó volt. Meg valahogy a babhoz is, a nyúlhoz is volt kedvem. Kerestem recepteket interneten - nem kellett volna. Ilyenkor megy át az ember Tamás Gáspár Miklósba, és azt gondolja, hogy az internet tényleg csak arra jó, hogy az idióták idiótaságaikat nagy sebeséggel terjesszék. Az eredeti villányi babos nyúl címen egy olyan recept található, amely flekkenfűszert és pirosaranyat is fölsorol a hozzávalók között, továbbá olajon olvasztja ki a füstöltszalonnát. Ekkora kreténséget ki talál ki? A többi kretén meg terjeszti: vagy nyolc különböző helyen van fönn ez a roppant eredeti recept. Tubus pirosaranyat nyomják anyádra. Hozzá húsleveskockát Lacibácsi szintetikus, tömegpusztító fűszerkeverékeivel. Mindegy.

Hol lehet jó nyulat szerezni? Fölhívtam Molnár “Bűvösszakács” Tamást, mondjon valamit. Azt mondta, a Metróban néha van a Tetrabbit nevű cég zöld pontos nyula, azt érdemes venni. A sima nem olyan jó, de a zöld pontos az Svájcba megy exportra, azt jobb tápon tartják vagy valami ilyesmi, jobb minőség. És azt mondta, főzzek mallorcai hagymás nyulat, egyszerű, és nagyon jó: rengeteg vöröshagyma, paradicsom, fokhagyma.

Kimentem a Metróba, szívtam másfél órát a sorban, zöld pontos nem volt, de sima azért igen, vettem két kiló lapockát (első comb).

Vettem négy kiló vöröshagymát. Volt holland meg magyar. A holland gyönyörű nagy, szinte már gyanúsan szép. A magyar meg kicsi, csúnya, zsákos. Magyart vettem. Biztos az a jobb. Persze: a faszt. A két zsáknak a fele rohadt volt, a kasszánál még négy kilónyi hagymából megpucolva alig jött ki két kiló. A kitűnő minőségű magyar élelmiszer, hogy basznák meg.

Normális paradicsomra esély sem volt, olasz konzerv lett belőle.

Az erdélyi cserépedényről kiderült, hogy nem szabad nyílt lángra tenni. Baz. Mondjuk nyílt lángra nem is akartam, csak parázsra. Szabad tűzön akartam készíteni, akárhogy is. A parázsra tettem egy tetőcserepet, arra a cserépedényt, hátha. Persze tudtam. Kis is repedt az alja gyorsan, tíz perc alatt. A nyulat még meg tudtam menteni. Átraktam egy nagy vastálba, abban főztem végül.

Tényleg zseniális recept. A zöld ponttalan nyúl is jó volt, tökéletesen puha és szaftos lett, fiatal állatok lehettek. Mondjuk: a rosszabb nyúl is fényévekkel jobb, mint az üzletben kapható legjobb csirke.